2013. április 8., hétfő

Járt-e Cecil a Török utcában?


Matyó minta: 202 000 találat
Instagram: 531 000 000 találat
Gasztró: 3 470 000 találat

Mi lehet a közös bennük? Talán az, hogy mindegyik kifejezést mindannyian ismerjük? Vagy talán az, hogy mostanában mindegyik nagyon menő? Is-is. De leginkább azt mondanám, hogy a legnagyobb közös bennük az, hogy mindegyik egy önző gondolat. Önző, mert egyfolytában a figyelem középpontjában akar lenni és egyeduralomra tör, vagyis egy mém. Akkor pontosan mi is az a mém? Egy minta. Egy gondolat. De nem egyszerű minta, gondolat, hanem olyan, amelyik másolni akarja magát és terjeszteni, minél több platformon és minél több formában.

Talán az egyik legérdekesebb előadásról van szerencsém írni, de bevallhatom őszintén, nem könnyű feladat. Rém egyszerű egyrészről, hisz mindenki érti, hogy miért nevezzük a híres Jolie lábvillantást vagy az óriás népszerűséget elérő Hungaro-bajuszt mémnek, de mégis a mögöttes, tudományos magyarázat szinte kvantumfizikának tűnik a szerteágazó netwörkök és az analizáló diagramok rendszerében. Arról nem is beszélve, hogy most vettem észre, a Word nem ismeri fel ezt a szót, hogy mém, folyamatosan alá-hullámosít. Ez is jól mutatja, hogy még alig épült be a szókincstárunkba.

Azonban vannak, akik jó ideje kutatják már ezt a furcsa jelenséget. Richard Dawkins már több mint 30 éve foglalkozik a témával, de mint ahogy az mindig lenni szokott, kicsiny hazánkban is fellelhető élvonalbeli szakma specialista. De ne térjünk el a tárgytól, Dawkins szerint: „Ha egy gondolatnak sikere van, azt mondhatjuk, hogy agyról agyra terjedve szaporodik.” Ezeket a gondolatokat a saját önzőségük tartja életben, a túlélésért mindenre képesek. És még annál is többre, hogy terjedni tudjanak.

Egyetlen hiba van csak a mémesített gépezetben…, a „rossz” mém valamilyen furcsa oknál fogva gyorsabban terjed, mint a „jó”. Így nagy kérdéseim közé tartozik, vajon hogyan lehetne ezt megfordítani, illetve hogyan lehetne ezeket a mémeket a pozitív gondolkodás, a környezetünk iránti felelősségérzet növelése, vagy az értékeink helyreállítása irányába terelgetni. Vagy pont a mémek terelgetnek minket? Ezt mindenki döntse el maga.

A hétvégén ellátogattam a Budapest 100 elnevezésű eseményre, - amit ezúton is ajánlok mindenki figyelmébe -   és ott hallottam a címadó kedves, filozófikus kérdést a XX. század elejéről: „Járt-e Cecil a Török utcában?” Látjátok, egy mém akár 100 évet is megél!

Az egyik legelterjedtebb hazai mém.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése