Szóbeszéd marketing, avagy kreatív szívfertőzés

Szóbeszéd marketing, azaz beszéljenek rólunk. Mondjuk rólam ne, ha valaki kérdezné....de egy márka, egy vállalat nem engedheti meg magának az ismeretlenség luxusát, azt a fajta exkluzivitást, amit én fenemód élvezek. 

Madonna szállóigévé vált mondása, miszerint „Mindegy mit, csak beszéljenek rólam...” némi korrekcióval, azaz lehetőleg pozitív értelemben legyünk téma fogyasztóink, ügyfeleink, leendő fogyasztóink, leendő ügyfeleink, azaz célcsoportunk és leendő célcsoportunk fejében, minden céges kommunikáció alfája és omegája. Az online világ áldásos hatásainak következtében pedig az információáramlás kétirányúvá, azaz valódi kommunikációvá vált, értsd, beszélgetünk embereinkkel, bevonjuk, meghallgatjuk, komolyan vesszük őket, ők pedig fontosnak, meghallgatottnak, üdvözültnek és nagy dolgok letéteményesének érezhetik magukat, igazán potomért...

Szórakoztatjuk alanyainkat, akik aztán lelkesen tovább szórakoztatják összes boldog és boldogtalan családtagjukat, barátjukat, ismerősüket, kollégájukat és ellenségüket. A kör bezárult, mi pedig ott vagyunk beleivódva az agyakba kitörölhetetlen mintázatként, amit már csak éppen hogy, nagyon finoman kell kell ingerelni eseti vásárlási felhívásokkal és szédítő ajánlatokkal.

Mert ugye, "Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz, és elfelejtik, amit teszel. Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük."  /Maya Angelou/

OS I love you!

A Dobó Mátyás előadás során elhangzott a Her (A Nő) című film, mint lehetséges jövőkép. Rá is vettem magam, hogy megnézzem a 2025-ben játszódó "romantikus" történetet.
Magányos emberünk, Theodore érzelmi kapcsolatba kerül frissen vásárolt, mesterséges intelligenciával megáldott Operációs rendszerével. 

A film ezen „románc” mélységeit és magasságait firtatja, miközben előrevetít egy lehetséges jövőképet. Ahol is a technológia roppant fejlett, ugyanakkor nagyon letisztult, szinte láthatatlan. Jelen trendeket követve egy ehhez hasonló jövőkép egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek. Főhősünk befelé fordultsága is érdekes hangulatot kölcsönöz az egész alkotásnak. Ezzel is szemléltetve, hogy a gépek (és az esetleges jövőben a mesterséges intelligencia) által mennyire elzárkózunk, elzárkózhatunk az emberi közösségektől és a társadalomtól. Ahogyan Theodore Twombly szociális igényeit kielégítik a Virtual reality játékok és a nagyon szimpatikusra sikerült OS (Samantha). 

Ha a film mondanivalójából kellene kiemelni valamit, ami megfogott, akkor a következőt emelném ki: 

Csodálatos és drámai összehasonlítás arról, hogy az általános emberi értékrendek mennyire térhetnek el egy önmagától is fejlődőképes mesterséges intelligencia kialakuló értékrendjétől. Teljesen függetlenül attól, hogy hogyan is programozták azt a kezdet kezdetén. Persze a mondanivalóban mindannyian találhatunk más értékeket-értéktelenségeket, ez ránk van bízva. 

Akkor most leporolom

Tényleg régen volt utoljára, amikor a korábbi életemre utaló munka jellegű téma iránt ennyire fellelkesedtem volna.  A Kürtnetworks képzés vizsgafeladatai a 6. évfolyamon viszont annyira izgalmasak és inspirálóak, hogy hirtelen késztetést éreztem arra, hogy leporoljam a sok éve érintetlen önéletrajzomat.    Persze egy profin kitupírozott Linkedin profil is dukál, ahogy ezt a szakértőtől jól megtanultam (ugye Bánki Tamás).

De mielőtt ismét beszippantana a munka világa, még döntenem kell: a szívem csücske civil törekvés, egy a társadalmi beidegződéseinket feszegető kulturális problémát is megszólító Magyar Hospice Alapítvány adománygyűjtő kampányát válasszam vizsgatémának, vagy az abszolút ütős, úttörő innovációt és most piacra törő technológiát képviselő Bariont? Utóbbit, ha arra gondolok, a munkaerő-piaci versenyképességemen sokat dobna ez a projekt.  Mert a Gyesről visszatérő anyuka nem feltétlen elavult portéka.  Vagy tervezzek még előbbre, és inkább a gyerekeimet megcélzó és a jövő 3D nyomtatási technológiájába bevezető imádnivaló kezdeményezést, a  3D Gyurma Labot válasszam?

Te kit választanál?

Ez a mém jó mélyen beégett pár millió embernek – Social Design felsőfokon

Karafiáth Balázs Social Design témában tartott előadását hallgatva elgondolkodtam azon, mégis hány cégnek, szervezetnek van erre büdzséje, a változások elindításához elég befolyása és sávszélessége? Mert ilyet csak nagyban érdemes játszani. (Bár Balázs ezzel biztos vitatkozna. ) Aztán az előadást követő hétvégén meg is érkezett a válasz: ORF (Österreichischer Rundfunk).

A Culture Design művelői szerint tartós társadalmi változást kultúraváltással lehet elérni. Ehhez pedig mémek terjesztésével kell megváltoztatni a jelenlegi beidegződéseket. A Culture Design tehát a kollektív felfogás megváltoztatásáról szól. Ehhez olyan hatásos, önfenntartó és hatékonyan terjedő mémeket kell kreálni, melyek a változás iránti törekvésünket támogatni tudják: Conchita Wurst

Most hogy lecsengett az Euroviziós Dalfesztivál nyertese körüli összeurópai hisztéria, és mindenki ízlése és nyitottsága szerint kiélte posztoló hajlamait, fel merem vetni a kérdést: minek is voltunk tulajdonképpen tanúi?

És itt vonatkoztassunk el a produkciótól, sőt magától Conchita Wursttól is egy kicsit. Önkifejezés, polgárpukkasztás, erkölcsi métely, sokféle jelzővel illethető a jelenség, de számomra inkább az volt érdekes, ahogy kibontakozott belőle egy átütő mém.

Hamar egyértelművé vált, hogy nem önjelölt polgárpukkasztás volt.  Az ORF felvállalta és delegálta őt Ausztria képviseletére.  Szavazatvadász, nézettséghajhász megfontolásból? Lehet. Elég kockázatos döntés, mert az elsöprő társadalmi vihar borítékolható volt. Rosszabbul is kijöhettek volna belőle. Persze a kríziskommunikáció is egy lehetőség a nézőszám növelésére.

Szerintem bátor döntés volt, bedobott a közbeszédbe egy olyan témát, ami kockázatos és ingoványos vizekre vihet. Mennyire volt előre megfontolt ez a jelölés, milyen messzebbre mutató célja volt ezzel az ORF-nek? Az biztos, hogy ez a mém pán-európai méretben égett bele mindenkinek a memetikai állományába. Akkor ez már itt Culture Design?

Ahogy teltek a napok a döntő után, egyre inkább erősödött bennem ez az érzés.  Sikerült az évszázad egyik legmegosztóbb társadalmi vitáját beemelni a közbeszédbe.  Tekintve a téma súlyát megkockáztatom, hogy ez egy ORF-en is túlmutató kezdeményezés és ennél szélesebb társadalmi erő áll mögötte.  Mert a toleranciát nyíltan támogató osztrák liberális, baloldali pártok mellett még a szélsőjobboldal sem engedhette meg magának, hogy visszafogottan bár, de ne gratuláljon a nyertesnek, aki 48 év után elhozta Ausztriának az első helyezést a Dalfesztiválról.  Gratulált az államelnök, sőt, sajtóhírek szerint a bécsi érsek is, kiemelve, hogy valós és jelentős téma a tolerancia a melegekkel szemben, mert emberként ugyanúgy megérdemlik a tiszteletet, mint bárki más.

Ezek mind spontán reakciók lettek volna? Tekintve Tom Neuwirth alias Conchita gondosan felépített további fellépéseit, nem hiszem. Life Ball Gála a bécsi Hofburgban, amely az életet ünnepli és az AIDS elleni küzdelmet támogatja az osztrák államelnök védnöksége alatt.   Megjelent  a Cannes-i filmfesztivál AIDS ellenes jótékonysági bálján is, a fesztivál vörös szőnyegéről ismert számos nemzetközi celeb társaságában.

Megállnak itt? Hagyják elülni a felvert hullámokat? Ebben a szépen kerekedő Culture Design történetben mi lesz a következő lépés?  Ki és milyen mém gyárat üzemeltet annak érdekében, hogy olyan széles és egyben mélyreható változásokat tudjon elérni az évezredes kulturális berögződéseinkben, hogy abból egyszer valós társadalmi változás, a (mindenféle) másság iránti feltétel nélküli tolerancia legyen?

Kampánykövetés a Twitteren

 Berényi Konrád inspiráló előadása után a Twitter üzleti felhasználhatóságával kapcsolatos további tartalmakat keresve a Twitter segítségével megvalósuló szentiment elemzés által kínált lehetőségek keltették fel leginkább a figyelmemet.

A szolgáltatás lényege dióhéjban a következő: a # és a @ operátorok segítségével a Twitter rendszeréből kinyerhetőek az általunk menedzselt branddel kapcsolatos releváns tartalmak, melyekből így egy további elemzésre alkalmas adatbázis építhető. Ezt az adatbázist később adatbányászati/szövegbányászati, statisztikai algoritmusokkal elemezve láthatóvá válik a márkát „övező” hangulat, azaz hogy a minket érdeklő kulcsszavak inkább pozitív vagy negatív kicsengésű kontextusban szerepeltek. Ez úgy válik megvalósíthatóvá, hogy az egyes algoritmusok egy „szótár” segítségével kiértékelik az egyes szavakat, hogy azok a véleményskálán milyen erős attitűdöt fejeznek ki, majd ezek alapján pontokat rendelnek a lekérdezett szövegekhez. Ezeket a pontokat összesítve egy „hangulat index” képezhető, aminek időbeli dinamikája révén lehetővé válik 1-1 marketingkampány utókövetése, hatásainak elemzése a közösségi médiatér ezen szegmensében. Ezt az innovatívnak értékelhető szolgáltatást már egy hazai Startup cég is elérhetővé tette ügyfeleinek. A hazai felhasználószámokat illetve elterjedtségét tekintve a Twitter még némileg gyerekcipőben jár, ennek jövőbeli változásával párhuzamosan növekedhet az ilyen és ehhez hasonló eszközök hatékonysága.  A fenti módszer lehetőséget kínálhat a szóbeszéd marketing (WOMM – Word of Mouth Marketing) eredményeinek monitoringjára is, melynek lehetséges szerepéről kiváló betekintést nyújtott Konrád korábbi előadása.

A Twitter jövőjével (és üzleti modelljével) kapcsolatban érdemes lehet megjegyezni, hogy az adatbányászattal, üzleti intelligenciával (akár analitikus CRM-el, de a tengerentúlon már tőzsdei árfolyamok előrejelzéséhez is használnak a Twittertől származó adatokat, melyek a befektetők hangulatát hivatottak megragadni…) foglalkozó cégek számára nyújtott inputadat szolgáltatás potenciálisan stabil árbevétel generáló tényezővé válhat.

 A Twitter hazai penetrációja ellenére (vagy még épp ezért?) érdemes lehet követni az ilyen és hasonló kapcsolódó trendeket, hogy a versenytársaink előtt alkalmazva ezen innovatív technológiákat esetleges versenyelőnyre tehessünk szert, illetve az új technológia alkalmazását hangsúlyozva mintegy hozadékként erősítsük cégünk imázsát az innovatív megoldások iránti nyitottságon keresztül.

Hegedüs Ivett

KÜRT Zrt.

Dávid és Góliát a digitális autópályán.

A Net-Works előadásokon sok-sok konkrét kézzelfogható tudást kaptunk az online marketing minden területéről. A Dobó Mátyás előadás egy kicsit kilógott a sorból.

A mobil technológia fejlődésének részleteit boncolgattuk. Ezt az inspiráló időutazást szeretném megosztani veletek.

Ha röviden akarnám megfogalmazni, hogy mi történt ezen az előadáson, akkor talán a legjobban úgy lehetne kifejezni, hogy kötetlenül találgattunk. Azt próbáltuk „megjósolni”, hogy mi lesz az az eszköz és a platform, ami a jövőben uralni fogja a piacokat. Szó esett a Google glass előnyeiről és hátrányairól.
Az Okos- otthonokban, -autókban és órákban rejlő lehetőségekről. A hangvezérlés elterjedéséről, utasítás felismerésről. És hogyan funkcionálhat a telefonunk egyfajta MobilHub-ként, irányítva a környezetünkben lassanként megjelenő „okos” eszközöket. Mivel egy ilyen rövidke kis Blog bejegyzésben lehetetlen összefoglalni ezt a sok „Okosságot” ha meg akarod tudni, hogy mit keresett Dávid és Góliát a digitális autópályán => CLICK ide!